|
|
Vannak időalapú művészetek. A film, a zene, a színház, mind időalapú művészet. Van eleje, közepe és vége. Az elejétől kezdve figyelned kell. Ahhoz az időszakaszhoz vagy kötve. Csak ily módon tudod átélni. De van a festészet. Nincs eleje, nincs közepe, és nincs vége. Azt látod, amit szeretnél, és akkor, amikor szeretnéd. Nincsenek korlátok. Egyszerűen csak ott van.
Én nem értek a festészethez, de egyszer a múzeumban azt játszottam magamban, hogy mi lenne, ha a Raffael-képről, az Eszterházy-Madonnáról elvenném ezt vagy azt a színt. Egyszerre más lenne az egész festmény, megbomlana a harmóniája. Ha nagy festő lennék, biztosan azt játszanám, hogyha a képhez hozzáadnék ilyen vagy olyan árnyalatot, egyszerre tökéletessé tehetném a harmóniáját.
